Palotás község

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Nógrád megye
Kistérség: Pásztói kistérség
Lakosság: 1729 fő
Terület: 0.17 km²
Népsűrűség: 10170,59 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 32

Fekvése

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a 21. számú útra, arról pedig Jobbágyinál a Palotáson áthaladó útra.

Története

Palotás község a Kökényes-Radnót nemzetség ősi birtoka, mely nemzetség sarjai már a XII. században telepednek ide, 1246-ban Kökényes fia János, volt az ura, majd tőle fia Radnót örökölte / 1312-1315/, kinek halála után a Kacsics nembeli Simon, a Palásthi Radó család őse nyerte adományul. 1439-ben Buják várához tartozott és Báthory István volt a földesura. 1633-1634-ben a váci nahije községei között találjuk, csupán 4 adóköteles házzal. 1678. november 22-én Thököly Imre és Balassa Imre kurucai szállták meg a községet. 1715-ben 11, 1720-ban 16 magyar háztartást írtak össze. 1770-ben herceg Eszterházy Miklós volt az ura, s ettől kezdve az Eszterházyak bujáki uradalmához tartozott. A XIX.sz. végén, a XX.sz. elején a község legnagyobb birtokosa báró Schossberger Rezső, akinek itt gőzmalma is volt. A helység 1260-ban Mikodhatvan és Palotáshatvan néven szerepel. Csánki Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című művében 1428-ban, illetve Magyarország helységeinek 1773-ban hivatalos összeírásában a Palathashatwan elnevezést találjuk. Az elnevezés értelme az a Hatvan, amelyen palota van. A helység nevének előtagja, ami később önállósult, a község valamely urának kastélyára " palotájára " utal. Egyes idősebb emberek őseiktől tudni vélik, hogy a mai templom mögött állt az Eszterházyak kastélya, amit uraktól az előző " örököltek ". A helységnév utótagja, mint sorszámnév, feltehetőleg számot takar, lakost, telket, területet stb. Palotás esetében elképzelhető, hogy Hatvan város közelségét jelöli. Palotáson 1795-ben 495, 1910-ben 1353 római katolikus vallású embert jegyeztek föl a történetírók.

Nevezetességei

Következő községek

További községek